Mivel a csődbement Malév piacára benyomuló külföldi légitársaságok a jelek szerint pótolják – vagy nagyjából pótolják -, a nemzeti légitársaság földre kényszerülésével kiesett forgalmat, a Budapest Airport felé fennálló, ezzel kapcsolatos állami garancia lehívása publikusan nem vetődött fel. Az Utazó magazin információja szerint, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport felé fennálló – a Fehér könyvben is említett -, azonnali, 1.5 milliárd eurós (mintegy 450 milliárd forintnyi), állami kötelezettség lehívása aggályosabb, mint amilyennek első látásra tűnik.
Amikor a repülőteret üzemeltető cégben, 2005-ben a brit BAA International Ltd. szerzett többségi tulajdont, a privatizációs szerződésbe piac konform garanciák kerültek. A BAA – és ezzel a Budapest Airport -, azonban a spanyol Ferrovial tulajdonába került, amely a ferihegyi repülőteret 2007-ben a német Hochtief-nek adta tovább. A tranzakció kapcsán az eredetileg vállalt állami garanciák is módosultak. A titkos záradékban foglaltak törvényességének kérdése is része a Budapest Airport privatizációjához kötődően, az elszámoltatási kormánybiztos által folytatott vizsgálatoknak. Mindez a reptér esetleges forgalom visszeséséhez kötődő garanciák érvényesíthetőségét is érinti.
Garanciális kérdések a reptéren
Mit kell fizetni a Malév kiesése után?
Igaz, a Budapest Airport felé fennálló állami garancia lehívása eddig még nem merült fel, de sajtóhírek, a Malév fenntartását rendszeresen összekötötték azzal, hogy a reptér forgalmának 40%-át adó nemzeti légitársaság megszűnése a Budapest Airport felé fennálló 450 milliárdos garancia miatt drágább lenne, mint a veszteséges üzemelés. Kérdés így van-e?







