Egy angol turistanö Elzászban, Dannemarie városkában szállást keresve bement a "Hotel de Ville"-be, mivel azt hitte, elökelö szállodáról van szó. Márpedig ez a "Hotel de Ville" minden francia városban megtalálható, csak éppen nem szállodalánc, hanem egész egyszerüen a városháza. A hölgy a portát és a toalettet keresve bolyongott az épületben egy péntek délutáni napon, amikor éppen az utolsó hivatalnok is elhagyta a házat - és bizony rázárta a nagykaput. A pórul járt dáma az ablaküveg mögül papirra irott szövegekkel próbálta felhivni magára a figyelmet, mig szombaton arra sétálva végre felfedezte a falu patikusa és riasztotta a polgármestert, aki tervbe vette, hogy ezentúl angol és német nyelvü információs táblákat is el fognak helyezni a fontosabb látnivalók környékén. Ugyanigy nem szabad megrémülnie annak a Spanyolországban nyaraló szállodavendégnek sem, akinél kedvesen érdeklödik a személyzet, hogy reggelire kér-e infúziót - ez ugyanis a tea spanyol neve ill. Franciaországban is hasonló a helyzet. Aki pedig Görögországban üdül és újabb szalvétát akar kérni az étteremben az olivaolajban gazdag ételek miatt, eszébe ne jusson véletlenül sem "servieta"-t kérni, mert zavarba hozza a pincért, vagy éppen felkacag. A szó ugyanis szárnyas betétet jelent és nem valószinü, hogy abba akarja törölni a száját a kedves vendég.